Általános sulis szerelmek

Volt általános suliban egy osztálytársam legyen itt a neve Ervin . Sosem volt nekem tul szimpatikus, mert már 1. osztályban is folyton piszkált, amiből nekem végül elegem lett és beárultam a tanítónőnél,ezek után a közelembe sem jött.(Akkor nagyon örültem ennek) aztán 5. ben is újra elkezdett beszélgetni velem, de ekkor valahogy már normálisabb volt,kedvesebb..Aztán 7-ben egy asztalhoz kerültem vele matek orán és folyton elkéregette a cuccaimat és elterelte a figyelmemet órákon, egy idő után elkezdett idegesíteni és megkértem a tanárt hogy had üljek át máshova, megis engedte és így lett egy újabb nyugodt félévem, Ervin nélkül.....
Aztán nyolcadikban irodalmon a hátsó padsorban ültem az egyik barátnőm Liza mellett és persze Ervinnek meg Ákosnak pont a mellettünk lévö padba kellett ülniük.... ami nagyon idegesített, de akkor még nem tudtam, miért....
Majd matek órán Erzsi néni kitalálta hogy ültetés lesz és mindenkit páratlanul leültetett egy asztalhoz és ők választhattak maguknak párt, engem Lili választott (és mivel ő szerelmes volt Ervinbe ezért a mögötte lévő padot stoppolta le magának..... és ugye nekem...) és ki került Ervin mögé?! Persze hogy én..rögtön helyet akartam cserélni de Liza és Erzsi néni nem engedték meg.... rohadt boldog voltam, nem mondom... Majd Ervin szépen fokozatosan kezdett hátra fordulgatni hozzám megint és idegesiteni matekon és kémián....
De akkor bennem már megváltozott valami....amire csak nemrég jöttem rá.... szokásom szerint túl későn....Ervin SZERELMES VOLT BELÉM!!....de nekem ez csak 1 év múlva esett le.... :( és az a durva hogy nekem is tetszett Ő ...
Matekon mindig hátrafordult és elmagyarázta ha nem értettem és volt hogy még a dogában is segített.... megdicsérte és megnézte a füzetem hátuljában lévő firkálmányaimat.... :(
És volt egy alkalom amikor magyaron azt vettem észre hogy engem néz és én hülye fejemmel azt mondtam hogy.: "utálom ha néznek!" És erre elfordult és elkezdett beszélgetni Ákossal a haverjával....
Majd pár hónap múlva kiderült hogy ugyanabba a suliba vettek fel mindkettőnket.... :) akkor ennek titokban nagyon örültem. Majd eljött a kilencedik és hülye fejemmel azt hittem hogy talán összejöhetnénk....
De nem így lett.. 2 hónap múlva a saját szememmel láttam ahogy megkérdezi egy lánytol hogy" leszel a barátnőm?" És azon a napon nagyon kiaakadtam rá, meg úgy az egész nyomorult életemre, meg magamra..... :( :( több mint fél év kellett hogy túl lépjek ezen a fázison és utána már csak a szomorúságom és a magány érzése maradt....nekem.Néha elképzelem hogy milyen lett volna Vele járni... :/ :( még most is együtt van azzal az Anikó nevű lánnyal, és rohadtul idegesítő minden nap őket nézni ahogy enyelegnek egymással szoval most még rosszabbul érzem magam mint az elején... :( ha veletek is történt hasonló akkor irjátok meg kommentben ;)